Módosult a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény
[:hu]Legfőbb változások:
Most már a munkaképtelenséggel járó munkabaleset kivizsgálásának megkezdéséről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosát tájékoztatni kell. A kivizsgálásban történő orvosi közreműködésről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosa dönt. Súlyos munkabaleset esetén a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának részt kell venni a kivizsgálásban.
Munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül a munkabaleset kivizsgálása, azaz megfelelő képzettség nélkül már munkabalesetet kivizsgálni nem lehet (függetlenül annak súlyosságától).
Mostantól munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma legalább húsz fő. Jelentősen minimalizálták a munkavállalói létszámot, hisz az eddig 50 fő volt.
Az a természetes személy aki a szervezett munkavégzés során az alábbiaknak nem tesz eleget munkavédelmi hatóság közigazgatási bírsággal sújtja:
- a munka egészséges és biztonságos végzésére, illetve annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat megszegi vagy feladatkörében e szabályok végrehajtásának mellőzését eltűri,
- a munkabalesettel kapcsolatban nyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyv-készítési és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti vagy valótlan adatot közöl, illetve a baleset valódi okát eltitkolja vagy feltárását megakadályozza,
- a foglalkozási megbetegedéssel, fokozott expozíciós esettel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti vagy a foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció kivizsgálását akadályozza vagy
- a munkáltató képviselőjeként a munkavédelmi képviselőt a munkavédelemre vonatkozó szabályban biztosított jogainak gyakorlásában akadályozza, illetve a munkavédelmi képviselővel szemben jogainak gyakorlása miatt hátrányos intézkedést tesz.
A kiszabott bírság összege ötszázezer forintig terjedhet. A közigazgatási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható.
Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, és a munkavédelmi ellenőrzés eredményeként valamely munkáltató nem azonosítható, az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az érintett munkavállalók munkáltatója az, aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja, ennek hiányában, aki a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ha ilyen nincs, akkor az, akinek a területén a munkavégzés folyik. Ezzel bővült a felelősség vállalására kötelezettek köre, vagyis elviekben nem fordulhat elő, hogy egy hatósági ellenőrzés során a munkáltatói szerepkör ne legyen betöltve.
Amennyiben szeretne többet tudni a Munkavédelmi törvény változásairól, segítségre szorul azok értelmezésében, illetve a munkavédelmi képviselő választás lebonyolításában, a szabályzat megalkotásában (jelen jogszabály változások hatályba lépésétől fél év áll rendelkezésre), keressen minket, ajánlatot az alábbi elérhetőség alatt kérhet: kapcsolatok[:]